[7-1]
Elolvastam az újabb Pillanatokat is. Nem semmi... majd húsz év múlva, ha sorban állok bestsellereid dedikálásán, mindenkinek elmesélem magam körül, hogy márpedig én ismerem ezt a híres írónőt!!!! :D
Pusz: Canis :) PS.: Lophatok a keszthelyi képekből? ;)
Jájj Canis drágám xD
Hát még a minimum, hogy lopolhaccol tőlem^^ természetes meg anyámkínnya.
Ájj imádlak :-* képzeld az aláírt fecni a kóterban fent csücsül a polcomon xD Szabó nénik gyöngye, puszker neked^^ |
GÉ:
ki az a nyomi aki ide beír??:D:D |
Szia!
Elolvastam a Hiányzol, mami! című írásodat. Nagyon tetszik! Ahogyan elkezded, egy egész piciny gyermek szavait halljuk, ettől olyan megható lesz; aztán ahogy haladunk a pillanatban, úgy tűnik, mintha ez a kisgyermek egyre... hogy is mondjam... érettebb lesz... igen, ez a jó szó, szóval ahogy egyre összetettebb mondatokat mond, tudhatjuk, hogy sok idő, akár évek teltek el azóta az "állapot" óta, amilyen a történet elején volt, viszont az érzések megmaradtak. Az egész műből folyamatosan árad a szeretet, az az ősi, feltétlen szeretet, ahogy a kisgyermek szereti édesanyját. Nem számít, hogy akár évek teltek el közben. Aztán a végén az a "mikor lesz az a nemsokára?" egy picit mintha visszazökkentené az időt a kezdetekhez, a történet kezdetéhez... illetve nem is az időt, hanem inkább a hangulatot - talán olyan, mint amikor egy (megkockáztatom) idős ember gondol vissza gyerekkorára, és az elvesztett édesanyjára; ahogyan szerette.
Azt szeretném kihozni ebből a kritikából, hogy a cím (Pillanatok) mennyire találó. Úgy éreztem olvasás közben, hogy ez a 'párbeszéd' noha szinte csak egyetlen pillanatig tart, mégis olyan benyomást kelt, mintha évek múltán, annak ellenére, hogy az ember megváltozik, az anyja iránti szeretete változatlan marad mindörökké, az időtől függetlenül. Most két dolog jutott eszembe, amiket annak idején irodalom órán tanultunk. Az egyik az, hogy a kisgyermek szavai mindig a legőszintébbek, legigazabbak. A másik pedig az, hogy éveket, akár évtizedeket sűrítettél bele egyetlen pillanatba. Most nem jut eszembe, mi ennek a szerkezeti fogásnak a megnevezése, de nem is fontos. A lényeg az, hogy szerintem irodalmi "minőségű" (nem biztos, hogy ez a legjobb szó rá) szöveget alkottál, amellett, hogy mélyen megható. Pedig mindössze pár egyszerű sor. :)
Nagyon nagyon tetszik!
Andor voltam, vagyok és még leszek is ;)
u.i.: Ha lesz Merengő, felteszed ezeket az írásaidat? Olvastam az elsőt is, még aznap, hogy feltetted ide, csak azon még rágódok, hogy mit írjak rá... |
Szia Zsófi!! Először is köszi, hogy nekem, vagyis nekünk ajánlottad az írásodat! Jól esett! Amit pedig írtál, az nagyon szuper!! ...Na jó, egy kicsit morbid, de jó. Azért remélem nem gondoltad ezt komolyan!!! Mert főleg ezután a nemrégen történt eset után nem valami jó ötlet ilyeneket mondanod! Nem lenne jó elveszíteni egy ilyen jófej lányt! De ezzel még viccelni is rossssszzzzz!!!!! A lényeg az, hogy szép irományaid vannak. De ha kérhetnék valamit, akkor legközelebb írj valami vidámat is! ;)
Puszy: Szasza |
*elolvasta a Pillanatokat* *hasraesett* *ideges lett* *cereti lányát* *meg azt is szeretné ha lánya kicsit pozitívabb életszemlélettel rendelkezne* *mondja ezt ő* XDD |
Szia! Hát mit is mondjak...Én őszinte és egyenes ember vagyok,úgyhogy most megmondom a tutit:ez király! Gratulálok!!! Háát,nem is tudom,én mikor tudnék ilyet... de mindegy,mert király ez az egész!!!! Klári voltam
Óóóóóóó :) Köszönöm szépen, hogy elolvastad :) És nagyon köszönöm a véleményt is... *meg van hatva meg hétve* Szóvasl nagyon köszönöm :) Puszi :) |
Gratulálok, egészen új oldaladról ismertelek meg!!!!!!
Köszi :) |
[7-1]
|